Közösségi oldal
|
Számítástechnika
|
Az olasz, magyar, görög után most holland tanulmány a tudatlanság áráról
Néhány évvel ezelőtt a milánói Bocconi Egyetemen készítettek felmérést arról, hogy mennyi pénzt veszít az olasz nemzetgazdaság azáltal, hogy az irodai munkahelyeken dolgozók digitális készségei nem megfelelőek. Az olasz mintára 2008-ban az NJSZT által készített tanulmány ugyanezt hazai viszonyok között vizsgálta: Magyarországon éves szinten több száz milliárd forint az a veszteség, amely abból adódik, hogy a számítógép-használók nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. Magyarországon hetente átlagosan 2 óra 51 percet rabol el minden munkavállaló életéből a számítógéppel kapcsolatos problémák megoldása; fő leg ha azt is beleszámítjuk, hogy egy-egy problémához még hány kollégánk idejét is raboljuk. A képzéssel elérhető hatékonyságnövekedés révén munkavállalónként évente kb. 130 ezer forint lenne megtakarítható. 2010-ben a görögök szintén hasonló eredményre jutottak. A vizsgálati eredményeket kiegészítették azzal, hogy kimutatták: gátolja a munkavégzés hatékonyságát az, hogy a főnökök sokszor nincsenek tisztában beosztottjaik digitális készségeivel: annak alul- vagy felülértékelése egyaránt hátrányosan érinti a munka hatékonyságát.
A témában megjelent legújabb tanulmány Hollandiában készült és 2012 március elején látott napvilágot (egyelőre holland nyelven). A ’Ctrl, Alt, Delete: IT problémákból és nem megfelelő digitális ismeretekből fakadó veszteségek a munkahelyeken c. tanulmány rámutat: egy holland dolgozó egy munkanapjának átlag 8-10%-át tölti számítógépes problémák megoldásával, ez pedig éves szinten mintegy 1,9 milliárd Euró veszteséget okoz a nemzetgazdaságnak. A problémát csak fokozza, hogy a munkavállalók többnyire ennek nincsenek is tudatában és azt hiszik, tudásuk mindenfajta számítógép-használói képzés nélkül elegendő a hatékony munkavégzéshez. A holland Digi Digi Safe & Proficient nevű kormányzati intézmény (amelynek feladata, hogy biztosítsa a holland munkavállalók megfelelő digitális készséghez jutását) vezetője, európai „e-nagykövet”, Ms Tineke Telenbos ezzel kapcsolatban kinyilvánította: „A 19 milliárd eurós éves veszteség elfogadhatatlan; ezt nullára csökkenteni nem lehet, mert az IKT fejlesztések és az új szoftverek egyre többe kerülnek. Igazából a probléma alulértékelése, és a munkavállalók túlzott önértékelése az, ami miatt ez az arányú veszteség veszélyes. A munkavállalóknak meg kellene határozniuk, pontosan mely alkalmazások használata jelenti a legnagyobb időbeli kiesését és konkrét megoldást kell ezekre találni. Fontos ezen felül, hogy a dolgozók képzéseken vegyenek részt, ahol vizsgával is igazolják a megszerzett tudást: az ismeretek növekedésével arányban csökkenne az elvesztegetett idő – és növekedne a hatékonyság.”
Minderre megoldást jelent az ECDL, amelyről már az említett korábbi tanulmányok is igazolták: az
ECDL-lel rendelkezők gyorsabban, hatékonyabban és kevesebb hibával dolgoznak. Ez pedig a gazdasági válság idején koránt sem elhanyagolható szempont…
(Az ECDL Alapítvány 2012. március 9-i sajtóközleménye alapján)
"A probléma nem az, gondolkoznak-e a gépek, hanem gondolkoznak-e az emberek?
B. F. Skinner
"Ha már minden érzékünkkel ráálltunk az új számítógépre, a régi, mely oly sok éven át szolgált minket, hirtelen kifogásolhatóvá válik, és egyre több hiányosságra tesz szert a szemünkben. A számítógéppel kapcsolatos interakcióinkat egyre jobban beszennyezik az említett projekciók. Ez ugyanígy érvényes emberekre és anyagi javakra is."
Dalai Láma
Forrás: Mi újság az NJSZT hírlevele
|
|
